Merzse-mocsár 20 (2015-04-25)

Végre egy igazán tavaszias, sőt nyárias nap, mindenképpen túrára való! Ezt a túrát már rég, pontosabban a Normafa 20 után beterveztem magamnak, mivel szuper szervezés volt az is (Rákoskerti Lemaradás), mindenképpen részt akartam venni ezen a túrájukon is. Igaz ez nem hegységi túra, szóval a szint minimális, de Budapestnek ezen a részén még sose jártam.

Reggel már látszott, hogy jó idő lesz, lazán öltözve lehetett elindulni, kicsit ugyan messze van innen tőlem, de elég jó a közlekedés. 7:55-kor gyors nevezés után indultam is.

Rajt/cél: Kossuth Lajos Általános Iskola, Rákoskert
Táv: 20,8 km
Szint: 165 m

Az útvonal és az igazolófüzet, sok információval a Merzse-mocsárról, jó térkép, igényes kivitel)

Először Rákoskert utcáin vezetett az út, és alig 1 km után el is értem a Vida-dombra, az 1. EP-hez. A dombról szép kilátás nyílik:

Tovább haladva kereszteztük a vasúti síneket, és irány a Merzse-mocsár! Az út először csodálatos sárga virágtengernek látszó repceföldek mellett vezetett:

Aztán tovább a piros kereszt-zöld béka jelzésen:

Hangulatos ösvényen haladtam a következő 2. EP felé, ami a mocsárnál egy kis tisztáson volt, ahol a békás pecsét mellé egy csoki vagy müzliszeletet kaptunk, én egy cappuccinos csokiszeletet választottam.

 Ez a kis faházikó ott a távolban a mocsárra épült, szerintem tökéletes madármegfigyelő hely, sajnos nem tudtam közelebb menni, mert cuppogós sár és vizes volt minden körülötte.

Elhagyva a 2. EP-t tovább vezetett az út a mocsár mellett, szép, könnyen járható úton, bár néha kicsit mély volt a homok, de szerencsére ez sokkal jobb, mint ha sár lenne. Madarakat nem láttam ugyan, de a csicsergésük mindenhol hallatszott.

Nagyon jól ki volt táblázva-szalagozva az útvonal, itt vált ketté a 2 táv, én természetesen a 20 km-esen indultam, tehát irány balra, a reptér felé!

Innen tovább jelzetlen úton, szalagozást követve gyalogoltunk, és nagyon jól lehetett követni az itinerben leírtakat. Mezők-legelők-erdősávok szélén, szekérutakon értük el a reptér szélét, ahol a látványosságot a leszálló gépek jelentették.

Itt volt a 3. EP (Repülőtér széle), családi kitelepülés, kedves kisfiú pecsételte nagy komolyan az itinereket a madaras bélyegzővel, és kínált csokis keksszel. Apukája faszénparazsas grillezőn épp az ebédet készítette.

Itt jól el lehetett időzni az érkező repülőket nézegetve, én se tudtam fotózás nélkül kihagyni a nem mindennap látott élményt.

Innen egy jó darabig a reptér kerítése közelében vezetett az út, látni lehetett a kerítésen keresztül a terminált is:

Elhaladtam egy kisebb radar mellett is, innen már nem volt messze a következő EP.

A 4. EP egy nagyobb radarnál volt, ami megbújt a fák között. A pontőr aranyos nyuszis bélyegzővel pecsételt és házi pillecukorral kínált.

Innen már visszafelé vezetett az út, eltávolodtunk a reptértől és újra Rákoskert felé vettük az irányt. Gyönyörűen sütött a nap, szinte nyár volt.

Hamar elértem az 5. EP-t a gémeskútnál, ahol a pecsét mellé alma is járt, azt majszolgatva mentem tovább a cél felé, ismét csodálatos repceföldek mellett. Nem tudtam betelni a sárga virágtenger látványával, jónéhány fotót készítettem:

Vissza át a vonatsíneken, az utcában szépen nyíló orgonabokrok:

És a Platánsor, ahol az utolsó, 6. EP volt, innen már tényleg csak párszáz méter a cél.

A célban szép oklevél és kitűző, étel-ital korlátlan mennyiségben. Sikerült 4 óra alatti idővel (3:55) beérnem, remek túra volt, érdekes, látványos, jól szervezett. Jövök még!

KTF 10 (Kamaraerdő és Tétényi Fennsík) - (2015-04-19)

Csak hogy meglegyen a 30 km a hétvégére :)
Érdekesnek tűnő túra volt, erre még sosem jártam, gondoltam kipróbálom, mivel Budapest Kupás túra volt, a pecsét is jól jön. Csak a 10-est terveztem, a 20-as ugyanis a 10-es távja 2x, ugyanazt az útvonalat egymás után bejárni nem nagyon szeretem.

Rajt/Cél: Susulyka u. Curling Club
Táv: 10 km
Szint: 250 m

Előnevezetteknek pillanat alatt lezajlott a rajtoltatás, megkaptam az itinert, aminek a túloldalán egy térkép volt, amire nem is volt szükség, olyan jól ki volt jelölve az útvonal.

Az igazolólap:

Indulás után zöldülő erdőben keskeny kis ösvényeken kanyarogtunk, felfelé általában. Erre a túrára az volt a jellemző, hogy bár nem sok szint volt, de azok eloszlása nagyon egyenetlen, sok meredek felfelé, aztán meredeken lefelé. A felfelét jobban szerettem.

Nyíltak virágok is:

Néhol ilyen bevágódott úton mentünk, mintha ki lett volna ásva egy hosszú árok:

Azért még nem teljes pompájában zöldell az erdő, de azért így is gyönyörű:

Madáretető is volt egy fán:

Aztán egy ufószerű valamihez értem, amiről végül jól tippeltem, hogy víztorony:

És jött is az egyetlen EP, ahol kínáltak mindenféle sütivel a pecsét mellé, de én csak pár szál ropit vettem, és indultam tovább a Tétényi fennsíkon.
Elmentünk a Szoborpark kerítése mellett, látszott is néhány szobor:

És már volt orgona is nyílófélben:

A Tétényi fennsíkon:

Vissza az erdőbe, még kis hegyre fel-le, és be is értem a célba, 1:55 alatt. Célom a 2 óra alatti idő volt, úgyhogy örültem.

Megkaptuk az oklevelet és most nem kitűző volt, hanem egyedi fa plakett, nekem nagyon tetszik.

És utána a minden várakozást felülmúló terülj-terülj asztalkám, finom csalamádés szendviccsel, pogival, édes és sós sütikkel. Remek túra, remek szervezés, jövőre is jövök!